     |
Mit takar a LEADER kifejezés? L - Liasion E - Entre A - Actions de D - Development de l' E - Economie R - Ruale LEADER szó jelentése: "A vidék gazdaság-fejlesztési tevékenységei közötti kapcsolat." A LEADER program azzal a céllal indult a 90-es évek elején az Európai Unió tagállamaiban, hogy az elszegényedő vidéki térségek további leszakadását megállítsa. A LEADER + célja, a vidéki térségekben élők segítése és bátorítása, annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési lehetőségeit közösen átgondolják. Olyan integrált, újszerű megoldásokat magukban foglaló stratégiák megvalósításának támogatása a szándék, amelyek biztosítják a térség fenntartható fejlődését, különös tekintettel: - A természeti és kulturális örökség megóvására - A vidéki gazdaság megerősítésére, ami elsősorban munkahelyek teremtését jelenti - A helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására A LEADER+ program azon az újfajta elképzelésen alapul, amely szerint a vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg. A LEADER+ keretei között kötelező kialakítani ilyen kooperációt, amelynek alapja a szereplők közötti partneri viszony. Partnernek lenni, együttműködni a következőket jelenti: - Részt venni a térség, a közösség ügyeiben, tagjává válni különböző szervezeteknek, vagy egy fontos ügy mögé állni. - Aktívan közreműködni a közéleti döntéshozatali folyamatokban, abban felelősséget vállalni. - Kiállni egy fontos ügyért, nyilvánosan elmondani vagy megvédeni egy véleményt . - Információt átadni, azt terjeszteni, kommunikálni, tapasztalatot cserélni. Az együttműködés elsődleges célja az, hogy - egy hosszú távú fejlesztési elképzelés megvalósítása érdekében - képes legyen pozitívan befolyásolni az adott térségben élők életét, és ennek érdekében átalakítsa a térség intézményeinek működését. A megfelelő fejlesztési elképzelés kimunkálásához, a kiegyensúlyozott jövőkép megalkotásához elengedhetetlen különféle, a térség társadalmát jól reprezentáló szereplők bevonása az együttműködésbe. A LEADER+ kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok(más néven Helyi Akciócsoport), amelyeknek a tagjai az adott térség gazdasági, önkormányzati és egyesületi életének képviselői. Ezek a következők: - Természetes személyek vagy azok egyesülései, amelyeket elsősorban a társadalmi, a foglalkoztatási és az életminőséggel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak. A szociális szféra érdekeit képviselik. - Üzleti szféra, pénzügyi szektor, amelyet főként a jövedelmezőség, a gazdasági haszon és a helyi gazdaság piaci alkalmazkodása érdekel. A versenyszféra érdekeit képviseli. - Regionális, nemzeti és európai közintézmények, önkormányzatok, állami szervezetek, amelyek elsődleges feladata a regionális politika megvalósítása, a térség szociális, foglalkoztatási, gazdasági, környezeti helyzetének javítása, kulturális örökségének védelme, valamint az ágazati és a területi politika összhangjának megteremtése. Az állam, az államigazgatás érdekeit képviselik. Fontos, hogy a munkacsoportokban a gazdasági és a civil szféra tegye ki a többséget, s ne az önkormányzati és a közszféra képviselői legyenek túlsúlyban. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok döntés hozatali felelőssége a program kialakítása, illetve a végső kedvezményezettek kiválasztása során jelenik meg. A munkacsoportok működési felelőssége - azaz a számukra biztosított keretösszeggel kapcsolatos konkrét rendelkezés - az egyes tagállamokban eltérő lehet, mivel ez függ a munkacsoportok felkészültségétől, valamint az ország közigazgatási struktúrájától. LEADER- program működése az Európai Unióban Az 1991-ben kísérleti jelleggel indult, és 1993-ig tartott LEADER I. program forrása 400 millió ECU volt, s elsősorban tapasztalatszerzésre volt alkalmas. 1994-1999 között a LEADER II. már bővebb forrással, mintegy 1,7 milliárd ECU -vel rendelkezett. Míg a LEADER I. a vidéki térségek fejlesztése érdekében új szemléletet honosított meg, addig a LEADER II. ezt a szemléletet kívánta elterjeszteni, népszerűbbé tenni. A 2000-től 2006-ig tartó programozási időszakra 2,02 milliárd eurót lehet felhasználni e célra. A LEADER+ célja megerősíteni, pontosítani a korábban kidolgozott vidékfejlesztési módszert. Az Európai Unió 2007 és 2013 közötti finanszírozási időszakában, évente 9-10 milliárd forintnyi forrás használható fel az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program - LEADER+ alprogramja keretében településcsoportok együttes fejlesztésére. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az Európa terv "A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért" részprogramja keretében került meghirdetésre a LEADER program Magyarországon. A LEADER a vidékfejlesztés speciális eszköze Mi is a LEADER? A vidékfejlesztés egy speciális eszköze, mely a vidék gazdaságának fejlesztését tűzi ki célul. Az egész LEADER program megvalósítása hét alappilléren nyugszik. A hét alappillér képezi a fő irányvonalat a megvalósításnál. Ezek köré kell felépíteni az elképzeléseket. A hét alappillér a következő: 1. Területalapú megközelítés (a kistérségnek összefüggő területnek kell lenni) A LEADER- térség olyan terület, amelynek lakói a "helyi identitást" (otthon-érzet) közösen élik meg. Nem, vagy nem feltétlenül statisztikai kistérség. -A területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítani tudja az életképes fejlesztési stratégia fenntartásához szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrásokat (Népesség: 10 000 - 100 000 fő) o A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és erőforrásokat. 2. Alulról építkező megközelítés (a helyi szereplők vesznek részt a program megvalósításában) " A helyi akciócsoportok döntéshozatali felhatalmazással rendelkeznek a helyi fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén o A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba o Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága o A decentralizáció által az alacsonyabb irányítói szintek szereplői közvetlenül bekapcsolódnak az uniós irányelvek alkalmazásába a saját mindennapi környezetükben. 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (önálló pénzügyi felelősség) A helyi akciócsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának o A helyi pénzügyi támogatás és irányítás "LEADER- módszere" kiegyenlíti a megszilárdult hatalmi pozíciókat és erősíti a kiegyensúlyozott hatalomelosztást o Az önálló pénzügyi felelősség lehetővé teszi a helyi bankok, hitelintézmények és vállalkozások jobb bevonását a projektek finanszírozásába o Gyakorlatilag a finanszírozási döntések meghozatala és végrehajtása a helyi akciócsoportok feladatát képezi. o Szükséges összehangolni a "mozgósítási intézkedéseket", a menedzsmentet és a finanszírozást. 4. Háromoldalú partnerség (egyén, szervezetek és a közszféra) "Egyének és szervezetek a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom köréből, önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatokat kezdeményeznek közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében, forrásaik és kompetenciáik egyesítése révén." 5. A tevékenységek újító jellege (új ötletek, életképes megoldások) A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják o A mai gazdasági környezetben létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak o A LEADER újító jellege a helyi erőforrásokra támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatosabb kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását jelenti o A helyi szereplők kezdeményezése, mely segítségével a terület által kínált sajátos kihívásokra találnak új, életképes megoldást. 6. A tevékenységek közti kapcsolatok- integrált, ágazatok közötti megközelítés Az ágazatközi megközelítés "a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot" jelenti o A különböző ágazatok összekapcsolásának sikeréhez a LEADER- ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: - az integrált megközelítést értő irányításnak helyi szinten - a különböző ágazatok közötti horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. 7. Hálózatépítés hazai és nemzetközi szinten egyaránt A LEADER csoportok közötti hálózatépítés a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás továbbadása megtörténhessen o A helyi akciócsoportok térségek közötti és a nemzetek közötti együttműködése, továbbá a nemzetközi hálózatokkal, egyetemekkel, kutatással és fejlesztéssel stb. kiépített kapcsolatai sikertörténetként épülnek be az EU regionális politikájába. E hét alappillér mindegyike összefügg egymással, és kihatással van a LEADER sajátos köztes és hosszú távú célkitűzéseire. A megújulást, új szemléletet, az újítások középpontba helyezését a vidéki emberek sajátos szükségletei indokolják:
A LEADER+ Alapvető céljai:
Átfogó célok:
Konkrét célok:
Támogatható tevékenységek:
A helyi akciócsoport működése:
A csoportoknak három szervezetet kell alakítaniuk a hatékony, eredményes működéshez. Először létre kell hozniuk a Vezető Szervezetet, amely eljár az akciócsoport ügyeiben, ő határoz a működési kérdéseket illetően. A Gesztor Szervezet adja az adminisztrációs hátteret működéshez. A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság rendelkezik a tényleges döntési jogkörrel. Nekik kell minden egyes esetben határozatot hozni a döntéseket illetően. A LEADER program gyakorlati megvalósulása: Akciócsoportok létrejötte kistérségenként Az akciócsoportok elkészítik a kistérségük vidékfejlesztési tervét Az akciócsoportok beadják a pályázatot A kiválasztott helyi akciócsoportok további képzésekben és segítségnyújtásban részesülnek, majd benyújtják végleges pályázatukat A kiválasztott, összesen maximum 40-50 helyi akciócsoport 2005. és 2008. között valósítja meg a programját pályázatkiírással a térségben működő vállalkozók, civil szervezetek, stb. felé. A helyi kistérségekre jellemző, hogy szabad akaratukból jöttek létre, földrajzilag összefüggő területen, melyek száma 10000 fő alatti kell hogy legyen és vagy120km2 alatti népsűrűséggel. Az alakulás és működési részletesen van szabályozva. Az pályázattal elnyerhető összeg: 90 és 100 millió Ft lehet. Ezt 2006-ig a pályázó kistérségek közül a legjobb 45-50 kaphatja meg. A második pályázati fordulóban azon helyi akciócsoportok kiválasztása történik, melyek az első pályázati fordulóban bemutatott vázlatos helyi vidékfejlesztési terv alapján - az első pályázati fordulón sikeresen túljutva - a helyi vidékfejlesztési terv részletes kidolgozását és bírálatát követően alkalmasnak bizonyulnak az intézkedés 2. tevékenysége keretében tervük hatékony és eredményes megvalósítására. A LEADER akciócsoportokra vonatkozó általános irányelvek: - Szabad elhatározásból alapult - A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggő területen alakulhatnak meg - Az akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten - Egy település csak egy akciócsoporthoz tartozhat - A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km2 alatti. Ezek megértése, elfogadása után készült el, a helyi szinten kialakított Vasi Hegyhát Vidékfejlesztési Terve. Az Vidékfejlesztési Terv nem más, mint egyféle üzleti terv, amelyet úgy kellett elkészíteni, hogy az összehangoltan, egymásra épülve, jól kidolgozva a hét LEADER pilléren alapuljon. A LEADER program Nyugat Európában LEADER I (1991-1994) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. A következők voltak a LEADER I program prioritásai:
A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely és szolgáltatás bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 400 millió ECU-vel gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre. LEADER II (1995-1999) A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét juttatták (1,7 milliárd €). A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció:
A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1998-ra 850 helyi csoport (LAG) és 59 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül. LEADER+ (2000-2006) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgál az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhető. A LEADER+ három fő célja:
A LEADER+ megtartotta a két előző sikeres program fő jellemzőit, amelyek a következők:
A változás az előző LEADER programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult a támogatásra. A LEADER program Magyarországon Magyarországon a LEADER+ az AVOP (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program) intézkedéseként kerül bevezetésre, így a LEADER+ kereteit a Bizottság azzal együtt hagyta jóvá. A magyarországi LEADER+ intézkedés céljai a fentiekkel összhangban a következők: Globális célok:
Specifikus célok:
Operatív célok:
Forrás: Leader Hírlevél 1. szám (2004.) 
|